2008. március 24., hétfő

Tojáskereső, avagy a Húsvét-szigeten volt az első duatlon verseny?

Húsvétkor okkal jut eszünkbe a Húsvét-sziget, titokzatos kőszobraival.

Az Interneten böngészve érdekes dolgot olvastam. Volt egy időszak a sziget történetében, amikor (és most idézek egy könyvből):

"A Húsvét-szigetet egyetlen főnök irányította, akit minden évben a madárember-verseny során választottak meg a jelöltek közül. A monda szerint az az ifjú, aki elsőként tért vissza a szomszédos sziget kopár szirtjéről az ott fészkelő tengeri madár tojásával, egy évig megkülönböztetett tiszteletnek örvendett. Ő volt a Tangata manu, a madárember. A madárember a szigetet teremtő egyik Istennek az alakváltozata. Ez az Isten, a Make-Make teremtette az első embereket és az első tengeri madarakat is, a helyiek hite szerint. A győztes főnökre úgy tekintettek egy álló esztendeig, mint a madárember, azaz Make-Make földi alakváltozatára.”

Szóval nem választáson, pártok által jelölve, vagy családi alapon, hanem egy sportverseny során választódott ki (ÉVENTE!) a sziget vezetője. És tojásért kellett mennie (naná, ha már Húsvét), minél gyorsabban, hogy Ő legyen a főnök egy évre.

Kezdett érdekelni a dolog, de a madárember-versenyről csak körülbelül ugyanezt lehet olvasni mindenhol, biztos egymástól vették át a szöveget.

Annyit sikerült még összeszedni, hogy Orongó-ból (falu, vagy kultikus hely), tengerszint feletti magasság 300 m, kellett eljutni a tojásért egy kis szigetre (inkább sziklaszirt), Motu Nui-ra, ahol a madarak jó szokás szerint fészkelni szoktak. És utána gondolom vissza a faluba, tojásostul. Arról nem szól a fáma hány tojást illett vinni (egy jó rántottára valót biztos), és hogy hány törhetett össze belőle, lehetett-e tojástartót használni, és még sok mindent nem tudunk a szabályokról.


A Google Maps-ban felülről repültem rá a Húsvét szigetekre.

A táv oda három, vissza megint három kilométer, a felét úszva kellett megtenni. Elején egy jó meredek, köves vulkán oldalában ledöngetni a tengerhez 300 m szintet, utána 1,5 km úszás, kikapaszkodni a sziklás szirtre, tojást elcsenni, zsebre vagy tartóba betenni, úszás vissza 1,5 km, felnyomatni a sziklás oldalon 300 m szintet, és már csak párszáz méter szintben a faluig.


Az általam lehetségesnek tartott útvonal


Hála a turistáknak, jó néhány fénykép ábrázolja a helyszint, de mind csak a sziget felől mutatja a tojáslelőhelyet, úgy látszik ma már nincsenek madárember jelöltek akik beúsznak a szirtre, régen meg nem vittek fényképezőgépet magukkal..


És tojásért régóta oda járunk..


Az út eleje (és vissza a vége) a kráter oldalában


Oda kell lemenni...


Oda meg átúszni (persze a legtávolabbin vannak a tojások)...


A faluban már várnak, csak még elbújtak...

Nem kellene feleleveníteni a régi hagyományt? Rendezni kéne egy „tojáskeresőt”, ha legközelebb arra járunk!

2008. március 16., vasárnap

Március 15, három helyen majdnem 1000 induló

Aki a március 15-i „ünnepségek” helyett a tájfutást választotta aznapra, annak több lehetősége is volt.

Két verseny kb. ugyanakkora utazóidőre esett Budapesttől, Gánton és Ágasegyházán, a harmadik távolabb, így inkább regionális volt, Debrecenben.

A Spartacus Kupán 568, a Tavasz kupán 238, Debrecenben 142 befutó volt március 15-én. Ez összesen 948 rajthozállást jelent, ami nagyon szép szám egy szombati ünnepnapra.

A közelgő Hosszútávú OB-ra való felkészülés jegyében a Tavasz Kupán eleve hosszútávú, mintegy 20 km-es, 33 pontos pályát kaptak a vállalkozó kedvűek F21AH-ban, ahol 111 perces győztesidő szüleletett.

A Tavasz Kupa F21AH pályája

A Spartacus Kupán a győztes idő a második nap 103 percesre sikeredett a 13 km-es, 30 pontos, 810 m szintkülönbségű pályán.

A Tavaszi Spartacus Kupa F21A pályája

Hazafelé meglepve néztük a bevásárlóközpontok dugig telt parkolóit, környékük útjain a hatalmas forgalmat - mások is tartalmasan töltötték el a hétvégét…

2008. március 10., hétfő

Elkezdődött a versenyszezon

A Globális felmelegedés (ha van ilyen?) a tájfutóknak nem jön rosszul, a versenyszezon kezdete és vége is kitolódott.

10 éve még március közepi verseny is volt ami elmaradt a hó miatt, az utóbbi években március elején is lehet már versenyt rendezni.

Versenyközpont, rajt, és cél egy (nád)fedél alatt...

2 éve kezdődtek a Boróka Kupák, amelyből a tavaszi már hagyományossá válóan az idénynyitó, az őszi az idényzáró tájfutó verseny szerepét tölti be. Az idei, 5.(!) versenyen már biztosra vehettük, hogy jó térkép, jó pályák, zökkenőmentes rendezés vár ránk. Tudjuk mire számítsunk, a verseny neve fémjelez egy tájékozódási érdekességet, a labirintusszerű 3-as zöld bozótokban való tájékozódást.

A háttérben a terep jellegzetes örökzöld növénye, a boróka,
elől az időszakosan előforduló tájfutó bója


Van néhány hely, amit akárhányszor látogatunk meg versenyezni, sose lehet megunni. Ilyen például Velence, Lipica, amíg volt erdő a magas Tátra. Ezeknek a helyeknek az érdekessége, hogy verseny után fél órával már csak nehezen tudjuk berajzolni merre jártunk, annyi a lehetőség. Így aztán rajzoljuk azt, amiről úgy gondoljuk biztos arra mentünk…

És most konkrétan az ideiről:

Már a verseny előtt újdonság: a pályák kódsorrendje és az összes! ellenőrzőpont fényképe a neten, persze egyre se ismertem rá verseny közben.

Érdekesség volt a főleg idősebbeknek jobban használható (olvasható) 1:7500-as térkép az első nap. Ennek ára viszont a kisebb terület volt, amelyet a pályakitűző az SI segítségével hurkokkal tarkított pályákkal igyekezett kihasználni. Legérdekesebb a leghosszabb, F21AH-s pálya volt, amelynek hurkai szemet gyönyörködtető rajzolatú vonalvezetést mutatnak.

Ime:

3-4-5 szög, mértanóra és tájfutópálya...


4 hurok, mégsincs olyan útvonal amin kétszer kellett volna elmenni

A meteorológia által órára pontosan jelzett viharra befejeződött a verseny.

Jól éreztek rá a rendezők, amikor éltek az évek óta adott lehetőséggel, és feltették a RouteGadget-re a pályákat.

Izgalmas látni a verseny során választott különböző útvonalakon futó versenyzőket, ki hol lassult le, illetve gyorsult be.

A kényelmes, meleg, családias tornatermi éjszakázás után másnap már 1:10 000-es térképeken, Dénes Zolis pályákon az első nap egyes pályákból hiányolt kellő mennyiségű borókabozót itt már elegendőnek bizonyult.

Az N21A győztese, Wengrin Ági egy borókapárlattal

Várjuk az őszi folytatást, ja és közben a 9 hónapos versenyszezont is.

Köszönjük, jó kezdés volt!

Borókás folytatásra a következő lehetőség március 15-én, a Tavasz Kupán Ágasegyházán.